Nincs megjeleníthető tartalom

Mentaház - Magánorvosi központ. Vissza a főoldalra.

Immunológia

Dr Kádár János belgyógyász immunológus főorvos


Ismerjék meg Dr. Kádár János, belgyógyász-immunológus főorvost. Rendelésein a gyulladásos és autoimmun eredetű betegségek okainak feltárásában és a betegségek kezelésében nyújt segítséget a Mentaházba érkező pácienseknek.

„A konzultáció során az anamnézis felvétele után megvizsgálom a beteget, átnézem a leleteket, beszélgetünk. Sok esetben a páciensnek többnyire saját elképzelései vannak a panaszok okát illetően, esetleg valamilyen konkrét kérdésfeltevéssel érkezik.
Elsősorban azt kell eldönteni, hogy van-e a panaszoknak szervi oka, illetve van-e a háttérben gyulladásos folyamat. Ha van, akkor az immunológiai vagy fertőző eredetű-e. Ezután átbeszéljük, hogy mik a továbblépés lehetőségei. Ismertetem a beteggel a további diagnosztikai eljárások lehetőségeit, ill. hogy milyen gyógyszeres kezelés jöhet szóba. Fontosnak tartom, hogy az egyes terápiás lehetőségek esetleges mellékhatásairól, a kezelés várható időtartamáról, illetve amennyiben betegségről van szó, a prognózisról is beszéljünk.
Székesfehérvári magánrendelésemen további vizsgálati lehetőségeket is igénybe tudnak venni pácienseim. Ide tartoznak a nagyon széles körű laboratóriumi és ultrahang vizsgálatok.”

Leggyakrabban az alábbi problémákkal és tünetekkel keresnek fel: 

- ismeretlen eredetű, elhúzódó láz, hőemelkedés
- fáradékonyság, gyengeség
- kis- és nagyizületi panaszok, derékpanaszok, izomfájdalmak
- rossz közérzet
- pajzsmirigy gyulladás vagy pajzsmirigy túlműködés
- gyakori aftaképződés
- a szem ismétlődő gyulladása
- csökkent nyál- és nyák termelés
- foltos hajhullás
- tartós bőrkiütések
- bélgyulladások
- gyakori abortusz vagy teherbeesési nehezítettség
- fokozott ödémakészség
- gyakori mellhártya vagy szívburokgyulladás

Foltos hajhullás


Ezekben az esetekben a haj elvesztése valóban, szigorúan foltokban történik: a fejből egy-egy körülírt területén a haj kihullik, de amennyiben idejekorán sikerül megfelelő gyógymódot találni, a haj elvesztése nem végleges. Amennyiben a hajkorona megritkulása nem körülírt, a kihullás jellege megritkulás, akkor többnyire nincs helye az immunológiai kórkép kutatásának.
Amikor egy beteg hajhullás miatt fordul hozzám, akkor a panaszai rendszerint már hosszú ideje fennállnak, a beteg többnyire már megjárta az urológust, nőgyógyászt, fül-orr-gégészt, a fogorvost. Esetleg felnőtt kora ellenére mégis kivették a manduláját. Az esetek többségében a gyógyulás elmaradt.

Ismeretlen eredetű láz

Az ismeretlen eredetű láz (angol rövidítése FUO) esetében többnyire arról van szó, hogy az elhúzódó láz vagy hőemelkedés oka vizsgálatok ellenére sem tisztázódik. A vizsgálatra jelentkezők igen panaszosak, sokszor belefáradtak már az utánajárásba.
Amikor a beteg emiatt kér tanácsot, a hozott lelet-paksaméta rendszerint már nagy: a szokványos, rutin vizsgálatok már megtörténtek. Így már készült mellkas röntgen, hasi ultrahang vizsgálat, számos laboratóriumi teszt, sokszor már jártak fül-orr-gégésznél; van, akinek a manduláját is kivették, és gyakori, hogy egy vagy több antibiotikumot kaptak. Jellemző a gyengeség, fáradékonyság, étvágytalanság, csökkent teljesítőképesség, a hurutos tünetek vagy éppenséggel az éjszakai verejtékezés.

Pajzsmirigy gyulladás

A pajzsmirigy-gyulladás, közismert orvosi nevén Hashimoto thyroiditis, egy autoimmun betegség. A pajzsmirigy elhúzódó gyulladásáról van szó, mely általában fájdalommal nem jár, ma a folyamat sokszor észrevétlen is marad. A végeredmény a mirigysejtek pusztulása, a pajzsmirigy működésének végleges károsodása – a következmény az alulműködés (hypothyreosis). Miközben a gyulladás zajlik, vagyis az autoimmun betegség aktív, a pajzsmirigy működése átmenetileg fokozott is lehet, időszakos túlműködést látni. Majd a pajzsmirigy lassan „kiég”, marad a csökkent működés.
Különféle lehetőségeink vannak a betegség észlelésére: vérvizsgálat, mintavétel a pajzsmirigy szövetéből, izotóppal végzett kép készítése. Amennyiben a mirigysejt sorvadás már kialakult, gyulladásgátlás, az immunrendszer fékezése már nem szükséges: ilyenkor a kiesett hormontermelés pótlása a feladat. Ezzel is teljes értékű egyensúlyt lehet teremteni, megfelelő gyógyszerelés esetén nem rosszabbak az életkilátások, sem az életminőség. Ilyenkor az a célszerű, ha a beteget endokrinológus gondozza.
Jellegzetes esetben a betegek pajzsmirigy hormontermelési zavarral, gyulladásos folyamatokra utaló laborleletekkel jelentkeznek. Hőemelkedés, remegés, fokozott verejtékezés, szívdobogásérzés előfordul.

Szisztémás lupusz

A gyulladásos autoimmun betegség (SLE vagy lupusz) oka az immunrendszer szabályozási zavarában van. A típusos beteg fiatal nő: jellegzetes az ízületi gyulladás, láz vagy hőemelkedés, gyulladásra utaló laboratóriumi eltérés, kóros vizelet lelet, a napfény által provokált bőrtünetek. Több szerv is károsodhat: szív, tüdő, vese, bőr, ízület, vérképzés.
Az alábbi tünetek segítenek a betegség felismerésében: pillangó alakú arcpír, hámló kiütés az arcon, amely úgy néz ki, mint egy diszkosz, a bőr fényérzékenysége, ízületi gyulladás fájdalommal, reggeli ízületi merevséggel, mellhártyagyulladás, vesegyulladás (többnyire fehérje is van a vizeletben [proteinuria], vérszegénység és egyéb vérkép-eltérések, jellegzetes immunológiai leletek: pl. ANA pozitivitás, ds-DNA pozitivitás.
A betegséget spontán javulásokkal és visszaesésekkel járó időszakok jellemzik, de akár súlyos, életveszélyes állapot is kialakulhat. Az aktivitási hullámok alkalmával egyre több, újabb tünet jelenhet meg. A belső szervek érintettségével járó esetek alkotják a rosszabb prognózisú csoportot.
Az ízületek érintettsége igen gyakori (90%): ízületi gyulladás (arthritis), az ízület fáj, mozgása korlátozott, különösen jellemző a reggeli merevség, egyszerre leginkább több ízület érintett, maradandó deformitás ritkán alakul ki. A különböző nyálkahártyák, a szájpadlás, orrsövény ritkábban betegszenek meg.
Átmeneti hajhullást a beteget hozzávetőleg felén tapasztalni, a hajszálak elvékonyodhatnak, gyakori a foltokban jelentkező hajhullás.
A vesék érintettsége az életkilátások szempontjából alapvető fontosságú, a gondozás során a vese az egyik olyan szerv, amit okvetlenül ellenőrizni kell. A szív sokféleképpen is károsodhat, a betegség érintheti a szívburkot, a szívizmot, szívbillentyűket.

Derékfájás:

A derékfájdalom vizsgálata, a diagnózis keresése és a beteg gondozása többnyire a reumatológus feladata. Vannak azonban olyan esetek, amikor a folyamat immunológiai eredetű, gyulladásos állapot következtében jönnek létre. A panaszok ilyekor nem terhelésre vagy bizonyos erőkifejtésre, testtartásra jelentkeznek, hanem például reggel, de az is lehetséges, hogy a beteg a fájdalom miatt egész éjjel szenved, rosszul alszik.
Reggelente merevek az ízületek, ez a reggeli merevség bejáratásra csökken, ez pedig olykor több órás is igénybe vesz. Jellemző a hőemelkedés, esetleg más nagyízületek fájdalma, fáradékonyság. Olykor a szegycsont menti ízületek is fájnak. Leginkább a keresztcsont-környéki, az ún. „sacroiliacalis” ízületek érintettek. Ennek felismerése azért is fontos, mert ez egy igen korai jelzés lehet, ugyanis ennek az ízületnek a gyulladása már önmagában sok mindent meghatároz, és előrevetít. A laboratóriumi vizsgálatok között gyulladásos paraméterek vannak, amennyiben pedig immunológiai vonatkozású laboradat készült, akkor az rendszerint nem kórjelző. A röntgen lelet akár fél éven át is negatív marad.
A fenti kórkép-csoportot, miután segítséget adó immunológiai lelet-eltérés nem kíséri, „szeronegatív” arthritisnek nevezik. Igen sokféle megjelenésű kórkép tartozik ide, és az orvosnak és a betegnek is gondot okoz, hogy nincs egy, cáfolhatatlan laboratóriumi vagy klinikai tünete, tehát a diagnózist az orvos tapasztalatára kell bízni. Ráadásul a kezelés hatása sem jelentkezik azonnal, így nagyon nehéz a gyógyszer eredményességét ellenőrizni.
Az orvosnak két ellentétes feladatnak kell megfelelnie: korai kezelés és biztos diagnózis. Amikor ugyanis a kórkép már biztos, sőt röntgen eltérések is vannak, a kezelés már nem lesz idejekorai – a diagnózis már elkésett. Miután a kórkép kialakulása lassú, sokszor ezért túl óvatosak is vagyunk, és a megfelelő, erélyes hatékonyságú gyógyszer adása elmarad.
Bizonyos jártasság, tapasztalat és bátorság kell tehát az ilyen betegségek korai diagnózisának megállapításához. Meglepően sok ilyen beteg van, sokuk az első időszakra elkallódik.

Sjörgen-szindróma

A Sjögren szindróma, azaz a mirigyek csökkent nyáltermelése egy autoimmun betegség, a háttérben az immunrendszer szabályozási zavarával. Szemszárazság, szájszárazság, esetenként ízületi gyulladás (olyan, mint rheumatoid arthritisben) jellemzi, olykor több belső szervet is érint. Jellemző, hogy a nyálkahártyák benedvesítéséért felelős nyálmirigyei sorvadásnak indulnak, a beteg fáradékony-kimerült, esetleg hőemelkedése van, ízületei fájnak. A száraz nyálkahártyák sokkal sérülékenyebbek, kevésbé ellenállók a külső hatásokkal, fertőzésekkel szemben, ezért ezeken sajnos másodlagos gyulladások is létrejöhetnek.
A típusos beteg középkorú nő. A kórkép nem is olyan ritka, minden 100. embert érinti. Az esetek többsége igen lassú lefolyású, akár több évig is eltart, de vannak más autoimmun betegségekre is jellemző tünetekkel, kisér-gyulladással, izomgyulladással, tüdőérintettséggel, járó, fellángoló formák is. Sokszor kitapinthatók a megnagyobbodott nyirokcsomók, ritka esetben daganatos betegség is kialakulhat.

Habitulális vetélés

A teherbeeséssel és a magzat kihordásával, a korai abortuszokkal kapcsolatos panaszokkal leghelyesebb elsőként nőgyógyászhoz fordulni. Az ismerhető vagy felderíthető immunológiai okok az eseteknek kis szeletét jelentik. Még ilyen esetekben is első lépés a megfelelő nőgyógyászati gondozás igénybe vétele – a szakma szabályai az immunológiai háttér vizsgálatát illetően világosak.
Az immunológiai okok közül legismertebb a placenta keringésének (mikrocirkulációjának) zavarához vezető véralvadási probléma, melynek hátterében autoantitestek állnak, melyek fokozott trombózis-készséghez vezetnek. A kórkép neve antifoszlopid-szindróma, a keringő ellenanyag pedig a lupus anticoaguláns, mely kialakulhat pl. egy ún. cardiolipin-ellenes antitest miatt is.

Az immunológiai okok másik csoportja jóval kevésbé kézzelfogható, ilyenkor szerepet játszhat pl. az anyai immunválaszt tompító vagy kiküszöbölő mechanizmusok károsodása, vagy a fokozott anyai immunválasz. A habituális vetélőknél az autoimmun betegségekben egyébként is rutinszerűen alkalmazott immunológiai vérvizsgálatokat végzik el. Esetleg szóba jöhet olyan kis adag szerrel végzett immunszuppresszió, mely az azonosítatlan immunológiai tényezőket esetleg kiküszöböli.
Létezhetnek olyan ritka genetikai összeférhetetlenségek a szülők között, a szülők hordozhatnak olyan „transzplantációs” jellemzőket, melyeknek következtében az anyai szervezet nem képes az idegen magzatai struktúrát sajátjaként felismerni.

Góckeresés

A „góc” régi keletű elnevezés, és arra utalt, hogy a test viszonylag elzárt helyein (ilyenek pl. a mandulák, az orrmelléküregek, a fogak) a baktériumok tartósan életképesek maradnak, ez pedig kedvezőtlen immunológiai választ válthat ki. Így például ízületi gyulladások, hőemelkedés, hajhullás, veseproblémák, tartós kiütés, fáradékonyság, vagy adott esetben szemgyulladások jöhetnek létre.
Az immunrendszer valóban képes furcsa reakciókat adni az igazán elhúzódó ingerlésre, és távoli helyeken, biológiai szempontból haszontalan, nem célszerű vagy éppenséggel káros reakciók alakulhatnak ki. Ilyen inger lehet pl. vírushordozásban (hepatitis B vagy C vírus), autoimmun betegségben (a szervezet felismerő rendszere hibázik), szervátültetés vagy implantátum után, daganatos megbetegedésben vagy történetesen baktériumok hatására. Ez utóbbi lenne a fenti említett „góc”. Ez a baktériumhatásról szóló elképzelés virágkorát száz évvel ezelőtt élt.