A kardiológia elsősorban a szív és érrendszer betegségeinek diagnosztikájával, kezelésével és megelőzésével foglalkozik. A leggyakoribb kardiológiai betegségek felnőtt korban a koszorúérbetegség, szívelégtelenség, szívbillentyű hibák, szívritmus zavarok, a szívizom betegségei. Az érrendszeri megbetegedések közül elsősorban a szívből kilépő nagy erek kórképei tartoznak ehhez a területhez. Gyakran keresik kardiológus szakembereinket a stresszes életmód okozta panaszokkal, magas koleszterinszint vagy cukorbetegség okozta panaszok kezelése kapcsán.

Napjainkban egyre többen gondolják úgy, hogy életmódot váltanak, és az egészséges étkezés mellett elkezdik, vagy újrakezdik a sportolást. Ebben az esetben mindenképpen javasolt egy előzetes sportkardiológiai szűrővizsgálat, hiszen a megnövekedett terhelés hatására rejtett, vagy öröklött szívproblémák merülhetnek fel. A sportkardiológia vizsgálat kapott eredményei alapján kardiológus szakembereink javaslatot tudnak tenni a szervezet terhelhetőségére.

A szív- és érrendszeri betegségek esetén is a megelőzésnek van kiemelt jelentősége, fontos a rizikófaktorok felderítése, kiküszöbölése vagy csökkentése. Így a magas vérnyomás betegség, illetve más szív- és érrendszeri rizikótényezők felderítése és szükség esetén kezelése is a kardiológiai ellátás feladata (magas vérkoleszterin és vérzsír értékek, cukorbetegség, dohányzás, pozitív családi kórelőzmény stb.). A rizikótényezők csökkentésében segíthet a helyes táplálkozás, a testmozgás, a rendszeres orvosi vizsgálat és állapotfelmérés. 

A rendszeres, éves szűrővizsgálatokkal a kardiológiai betegségek jelentős része megelőzhető lenne. A magasvérnyomás betegség Magyarországon is népbetegségnek számít, mivel sokaknak van tartósan 140/90 Hgmm fölötti vérnyomása. A hipertónia a legtöbb embernél sokszor tünetmentes marad, nem mindenkinél okoz panaszokat, ezért csak egy rutin kivizsgálás, vagy orvosi alkalmassági vizsgálat során derül ki, hogy a szisztolés vagy/és diasztolés vérnyomás a normálistól eltérő értékeket mutat. A hosszú távon fennálló, kezeletlen magas vérnyomás jelentősen növeli az agyi történések, például a stroke kockázatát, de káros hatással van a teljes szervezetre, különösen az érhálózatra és a vesére.

A hipertónia legjellemzőbb tünetei

• tarkótáji fájdalom

• fáradékonyság

• szédülés

• gyengeség

• orrvérzés

• mellkasi fájdalom

• homályos látás

Milyen esetben keresse fel a kardiológust? 

• mellkasi panaszok 

• rendszertelen szívdobogásérzés 

• az alkalmazott kezelés ellenére ingadozó vérnyomásértékek 

• családban fiatal korban előfordult szív- és érrendszeri megbetegedés esetén 

• szűrő jelleggel túlsúly, dohányzás, illetve stresszes, mozgásszegény életmód 

• dagadó alsó végtagok, légszomj 

• nem szív eredetű műtétek előtti rizikófelmérés 

Kardiológiai vizsgálatok

• részletes kórtörténet felvétele 

• fizikális vizsgálat és a nagyerek vizsgálata 

• szívultrahang vizsgálat 

• nyugalmi EKG 

• terheléses EKG (Kettler kerékpár ergometriás rendszer) 

• 24 órás vérnyomás-monitorozás (ABPM) 

• 24 órás Holter EKG 

• komplex szűrő program (menedzserszűrés)

KARDIOLÓGIAI KIEGÉSZÍTŐ VIZSGÁLATOK

HOLTER (24 órás EKG vizsgálat)
 
A Holter vizsgálatra elsősorban szívritmus-zavarok esetén kerül sor. Előfordulhatnak olyan panaszok, melyek nem mutathatók ki a néhány percig tartó EKG vizsgálat során, így szükség lehet a szív munkájának 24 órás megfigyelésére. A vizsgálat alatt a páciens egy kis készüléket akaszt a nyakába vagy csatol az övére. A készülékből kijövő 5 vezetéket a mellkason lévő elektródákhoz rögzítik. A készüléket víz nem érheti, megszakítás nélkül kell viselni, a napi teendők ugyanakkor zavartalanul elvégezhetők. A 24 óra leteltével a szakrendelésen veszik le a Holter EKG-t, az adatokat számítógép segítségével a kardiológus szakorvos értékeli ki.
 
TROMBÓZIS KIVIZSGÁLÁS 

Trombózis a vér alvadási zavara következtében alakulhat ki. Ilyen esetben az erekben, leggyakrabban a vénákban vérrög képződik, ami részben vagy egészében elzárhatja a vér útját. A leszakadó vérrögök embóliát okozhatnak a tüdőben, az agyban (szélütés). Lezajlott trombózist követően a kivizsgálás feladata a kialakulás mögötti ok azonosítása az ismétlődő trombózis megelőzése érdekében.

TERHELÉSES EKG
 
A terheléses EKG vizsgálat során megfigyelhető, hogy a szív miként reagál fizikai terhelésre, amikor a szervezetnek több oxigénre van szüksége. Segítségével feltárhatók a koszorúér-betegségek és a szívritmuszavarok. A vizsgálat során a mellkasra elektródákat helyeznek, a karon pedig vérnyomásmérővel figyelik a változást, miközben a beteget egy futópadon futásnak vetik alá, vagy kerékpár segítségével terhelik meg. Az orvos a vizsgálat előtt meghatározza az elérendő percenkénti pulzusszámot, és fokozatosan terheli a pácienst. A vizsgálat addig tart, míg a vizsgált személy pulzusszáma eléri a célul kitűzött számot. A terhelés után a pulzusszám normalizálódásáig megfigyelés alatt tartják a beteget.

ABPM (24 órás vérnyomásmérés) 

A 24 órás vérnyomás-monitorozás során fény derülhet az időszakosan kialakuló, csupán néhány percig tartó vérnyomás-kiugrásokra. Kimutatható a tartós vérnyomás-emelkedés, illetve alkalmas a beállított vérnyomáscsökkentő terápia ellenőrzésére is. A páciens karjára vérnyomásmérő mandzsettát helyeznek, mely egy mobiltelefon méretű, nyakba vagy derékra rögzíthető készülékkel van összekötve. 
A vérnyomás és a pulzus a nap minden szakában, tetszőleges gyakorisággal mérhető a szerkezet segítségével. A mérési adatokat a készülék tárolja. A kiértékelés orvosi konzultáció keretében történik.

# kardiológia, kardiológus, magas vérnyomás, szívzörej, szívritmus zavar, mellkasi panasz, poszt covid szűrés, szívultrahang, EKG, 24 órás EKG, holter, ABPM, terheléses EKG, ergometria, futópad, sportorvosi vizsgálat,