Az epilepszia főként gyermekkorban és 65 év felett jelentkezik, de felléphetnek alkalmi rohamok is, például alacsony vércukorszint vagy láz esetén. Ezeket az idegsejtek kóros elektromos kisülése, kisüléshulláma okozza. Kutatások szerint ez a fajta rendellenesség a lakosság 0,5-1%-át érinti, azonban a lakosság egészének akár 5%-a is áteshetett már ilyen típusú rohamon.

Gyakran előfordul, hogy az adott személy nem is szerez tudomást a rohamáról, hiszen az nem minden esetben jár a sokak által elképzelt rángógörccsel történő eszméletvesztéssel. Számos esetben csak egy-egy izomcsoport rángása érzékelhető (arc, szemhéj…), de az is előfordul, hogy csupán egy pár másodperces elrévedésre lesz figyelmes az ember. Ilyenkor is megtörténik az, amit epilepszia néven illetünk, vagyis az idegsejtek elektromos kisülése.

A kialakult betegség esetén célunk a rohamok számának és intenzitásának kezelése vagy akár a teljes rohammentesség. Ezt a betegség típusának megállapítását követően elsősorban gyógyszeres kezeléssel érjük el, ám vannak esetek, ahol ez a típusú kezelés - a gyógyszerekre adott enyhe reakció miatt - nem hozza meg a várt sikert. Ekkor más utat kell keresni, mellyel enyhíthetők vagy megszüntethetők a tünetek. Ilyenek a különböző speciális diéták vagy esetenként a műtéti beavatkozás.

A rohamoknak két nagy csoportja ismert: a parciális és a generalizált rohamok. Fontos hangsúlyozni a parciális rohamok veszélyét, hiszen a kezdetben parciális rohamként jelentkező tünetek könnyen generalizált rohamokká fordulhatnak át.

Parciális rohamok: 

• Itt érintett lehet az érzékelés (zsibbadások vagy hallucinációk észlelhetők) vagy a mozgás (egy-egy végtag ritmikus rángása)

• A tudatzavarral kísért roham először egy furcsa érzéssel kezdődik, majd az érintett hirtelen elveszít a kapcsolatát a külvilággal. Ilyenkor előfordulhatnak akaratlan mozgások is.

Generalizált rohamok:

• Az általában 4-10 éves korban kezdődő tudatvesztések során, a fentebb említett tünethez hasonlóan „kikapcsol” az adott személy, mely során jelentkezhet rágás, csámcsogás…stb, mint akaratlan mozgás. Ezek napjában többször is előfordulhatnak

• Az izomcsoport szerinti rángás a felső- és alsó végtagokat is érinthetik, miközben az érintett személy abszolút tudatában van a történéseknek.

• Egy súlyosabb esetben a betegnél előfordulnak hirtelen összeesések vagy elesések, azonban ezekből rögtön fel tud állni és folytatni tudja tevékenységét

• Legrosszabb esetben (mely a leggyakrabban jut eszünkbe az epilepszia szó hallatán) a beteg egy kiáltást követően összeesik, eszméletét veszti és ritmikus rángatózásba kezd. Ebben az esetben a rohamaktivitás már az egész agyat érinti.

Kiegészítő vizsgálatok

• EEG vizsgálat, mely segít megkülönböztetni az epilepsziás rohamokat más típusú rohamoktól (pl. migrénes vagy pszichogén).

• Neurológiai vizsgálat, mely az idegrendszer rendellenességeit tárja fel, azon belül is a központi- és perifériás rendszert befolyásoló tényezőket

• Laborvizsgálat, mely az általánosabbnak tűnő kérdések/problémák tisztázásában segít

# neurológia, neurológus, epilepszia vizsgálat, neurofiziológia, EEG vizsgálat, epilepsziás roham, Parkinson kór, Alzheimer kór, zsibbadás, alagút szindróma, ENG vizsgálat, EMG vizsgálat, magánrendelés, Székesfehérvár